Boris Vian - Tajtékos napok

Spoiler a tartalomban!

Tartalom: Íme egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti.A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét.Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia…

Vélemény: Monsieur Vian! Ezt az élményt muszáj megköszönnöm magának, még ha csupán így, a virtuális madárkák terében is teszem...

Csodálatos regény, csodálatos fordítás. Bajomi Lázár Endre zseniálisan visszaadta a szójátékokat és a hangulatot, amiben - köszönhetően a fordítónak - semmi erőltetett, semmi mű nem volt. A szürreálisabbnál szürreálisabb képek/cselekmények csak peregtek és peregtek a szemem előtt, én pedig nevettem, ledöbbentem, ámultam és ímeltem :D. Egyetlen szóval le tudnám írni: Gyönyörű. Vagy mégsem, mert közben meg meghökkentő, elgondolkodtató és sóhajra kényszerítő is egyben. Sodás. Igen, így essel :)

Muszáj még megemlíteném a borítót is. Az első kiadás óta több borítást is kapott ez a drága, mégis nekem a 2005ös - ebben a formában olvastam én is - jött be legjobban. Szerintem Kovács Melinda szépen visszaadta a szépségét a könyvnek, amit sajnos a 2011es legújabb kiadásról nem mondhatok el. :( A Tajtékos napok simogatja a lelkemet, akár selyem és a legszebb szavakat suttogja.. Az alant lévő kiadásról viszont a régi "jó" ágynemű jut eszembe, ami itt recseg-ott ropog, kényelmetlen, és mindenem viszket tőle. Ez persze csak az én ízlésem, és erősen hozzájárul az is, hogy rühellem a kemény borítót.  xD Ez van. 

Dióhéjban: 5/5

Ami/aki nagyon tetszett: A lótusz...óh és a kisegér, és óh a rózsaszín felhő, és óh a kirakatok és óh.. nahjó.. minden tetszett.

Ami kevésbé: Nem volt ilyen. Viszont Chloénál a végén talán kicsit többet vártam.

Jövőre nézve: Vian? Vian! Ide nekem a többit is! :)