David Baldacci - A túlélő

Tartalom: Web London tíz másodperc alatt mindent elveszített: a barátait, a csapatát, a becsületét. Az FBI szuperelit egységének, a túszmentő alakulatnak előretolt ékjeként társaival egy kiterjedt drogbanda feltételezett búvóhelyét rohamozták meg egy washingtoni sikátorban, és bár az akciót egy mély fedésben dolgozó ügynök információi alapján körültekintően megtervezték, mégis tőrbe csalták őket, és Weben kívül mindenki odaveszett. Webnek a döntő pillanatban megmagyarázhatatlan módon valósággal földbe gyökerezett a lába - ezért maradt életben, ezért szórnak rá átkot a meghalt kommandósok gyűlölködő özvegyei, és ezért tekintenek rá gyanakvással FBI-os kollégái. Most ki kell derítenie, mi történt, és meg kell találnia az események egyetlen szemtanúját, egy tízéves kisfiút, akinek egyszerűen nyoma veszett. Bűntudata miatt pszichiáterhez fordul, aki szerint a megoldás kulcsát részben saját gyermekkorában érdemes keresnie. Közben érthetetlen gyilkosságok történnek, melyek lassan összefonódó szálai a nyüzsgő fővárosból egy idillinek látszó lovastanyára vezetnek, és Web gyanítani kezdi, ki állhat a háttérben, és ki lesz a következő áldozat. Pszichiátere, egy kedves és csinos nő, valamint egyik kommandóstársa segítségével próbálja felgöngyölíteni az ügyet, úgy tűnik azonban, hogy ezért mindannyian az életükkel fognak fizetni.

David Baldacci ezúttal egy hátborzongatóan izgalmas pszichológiai thrillert kínál olvasóinak, amelyből mellesleg minden megtudható, amit az FBI szuperelit alakulatairól tudni érdemes.

Vélemény: Nem csalódtam. Imádtam, ahogyan Baldacci többi könyvét is. Ha valaki már olvasott tőle, tudhatja, hogy sok-sok izgalomra és/vagy cselszövésre számíthat a műveiben.
Elejétől a végéig tűkön ültem, csak azt sajnáltam, hogy idő/energiahiány miatt, az első 200 oldalon nem tudtam úgy haladni, ahogy szerettem volna... de most, a rám szakadó januári nyugiban, gyorsan kiolvastam. ÉS csak ismételni tudom önmagamat, hogy nagyon tetszett..:)) Tele van érdekes, jól felépített karakterekkel, akik színesítik, árnyalják a borzalmat, ami a főszereplő barátaival, - mivel sajátja nem lévén - a fogadott családjával történt. Szerintem Baldacci nagyon jól ábrázolja, h mi játszódhat le ilyenkor egy emberben, akire most nem csak néhány kollégája, de a fél ország is árulóként néz - nem beszélve az elhunytak feleségeiről, gyerekeiről.  És persze nem csak a pszichológiai rész, de a krimi oldal is lebilincselő, mert hogy nem minden(ki) az aminek látszik... és aki/ami annak látszik, az sem teljesen az :P

Ha olvastál már az írótól, ezt se hagyd ki, de ha még nem, előbb-utóbb keríts sort rá, mert megéri! ;)

Dióhéjban: 


5/5


Amit/akit nagyon bírtam: Romanot... a kommandóst, akivel nyomoznak... a legtöbb humorforrást ő adja... ;) egy igazi Etalon pasas :))

Amit/akit kevésbé: A legeslegeslegvégét... tehát azt, ami már a bűntény felgöngyölítés után történik... nem az, hogy nem tetszett, csak másra számítottam...

Jövőre nézve: Még több Baldacci XDD