Tartalom: A nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és
regényíró legjobb regénye ez a mű. Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan
életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és
elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de
minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki
akar szabadulni. Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és
Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei,
eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak..
Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben
gazdag, kitűnően felépített, izgalmas – és születése idején
veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.
Vélemény:
Hűha! Amilyen vékonyka, annyira meresztettem a szememet egy-két résznél. Az apáca a 18. század végén jelent meg, és rendesen kicsaphatta a biztosítékot bizonyos körökben. De talán épp ettől olyan jó. Feszegeti a határokat, de remek érzékkel marad azokon belül. Ami negatívum: a főszereplőt végtelenül naivnak éreztem, és a cselekedetei hihetetlenül idegesítettek, vagy bosszantottak. Amolyan "-ugorj a kútba.-jó." típus, és ettől néha kibuktam. Tetszett, hogy nincs túlírva, épp eléggé részletes így is.
Apácaruhában: 5/4
Ez a mű szerepel az
listáján.
listáján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése