Rebecca Domovan: Elakadó lélegzet

Elakadó lélegzet [Eredeti cím: Reason to Breathe]
Szerző: Rebecca Donovan
Sorozat: Csak lélegezz! #1 / Dream válogatás
Kiadó:  Maxim
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 494
Műfaj:  YA
Kulcsszavak: családon belüli erőszak, tinik, szerelem,

Tartalom: Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről.

Vélemény:

Olyan jó volt végre egy olyan szerelmi történetet olvasni, ami nem idegesített halálra. Emma titkolózása épp annyira érthető, mint az a pár idióta cselekedete, ahol néha meg-meg rezgett a léc alatta.

Nem szeretem a szerelmi százszögeket, valamint a picsogós főszereplőket, aki ultra vagánynak és tökösnek, vagy épp ellenkezőleg szürke kisegereknek vannak beállítva, akibe első pillanatban beleszeret a suli legmenőbb rossz fiúja (vagy az új srác). Erre itt ez a regény, ami büszkélkedhet a YA klisék felével:

- visszahúzódó, láthatatlan és természetesen eminens főszereplő

- vagány, népszerű és dögös legjobb barátnő

- helyes, kőgazdag új fiú

- első pillanatban a lányba szeretek szál

... és hopp, fűszernek ott a családon belüli erőszak. Letaglóz, megdöbbent, ugyanakkor perverz módon kíváncsivá is tesz az egész és két percen belül elfelejted a közhelyeket. Emma értelmes, intelligens és kénytelen túlélni - nem természetfeletti lényeket, hanem - a saját nagynénjét, aki brutális módon éli ki rajta a frusztrációját és a dühét, valahányszor megváltozik a széljárás. Szellemként éli a mindennapjait legjobb barátnője mellett, és kizárólag arra koncentrál, hogy jól tanuljon. Elvégre a kiváló eredmények egyetemet jelentenek, az egyetem pedig menekülést.

És ekkor hiba csúszik a kiszámított gépezetbe. A szerelem.

És itt mondhatnánk, hogy fúj, megint egy nyálas tiniszerelem, viszlát, de higgyétek el, hogy engem is meglepett, mennyire szurkoltam a szerelmeseknek. Evan se ostoba, és kitartó, mint egy bulldog. Emma sokáig ellenáll, de szépen lassan ő is kinyílik, mint egy virág és elkezdi élvezni az életet. Vesse meg érte valaki, én mondom. :)

Az egyetlen, amivel nem vagyok kibékülve, hogy ezt is elnyújtják. Nem tudom, miért kell manapság mindenből trilógiát csinálni. Miért nem elég, ha valaki megír egy alapvetően jó regényt, aztán lezárja és kész. Ennyi. Erre nyitva hagyják a végét, ráadásul a következő kötetek fülszövegeit elnézve totálisan más irányt vesz a történet. A csalódást elkerülendő, kizárólag akkor olvasom el a folytatást, ha véletlenül a kezembe akad, keresni semmiképp nem fogom. Kár érte.

Értékelés: 5/5