Marie-Giselle Landes-Fuss : Egy rém ronda vörös barakk Amerikában

Tartalom:

Az önéletrajzi ihletésű regény egy francia újságírónő reménytelennek látszó küzdelmét mutatja be a kábítószer-függőséggel.

Frenchie tizenöt éve keményen drogozik. Los Angeles külvárosában különös „klinikára” bukkan: a szigorú, néha könyörtelen szabályok szerint működő intézményben kábítószeresek egy csoportja orvosok segítsége nélkül, kizárólag egymásra és a közösség erejére támaszkodva próbál megszabadulni halálos kényszerbetegségétől. Frenchie maga sem érti, miért, de hirtelen úgy határoz, hogy aláveti magát a rendhagyó „kezelésnek”.

Frenchie megrázó tapasztalatok és súlyos felismerések árán döbben rá arra, hogy a valóságba visszavezető egyetlen lehetséges út az, ha szembenéz önmagával, de ez az út a pokol legmélyebb bugyrain keresztül vezet.

Vélemény: 

 Mikor belelapoztam és láttam, hogy Csernus doki írt hozzá ajánlást, rögtön a lista elejére ugrott. Kivettem a könyvtárból és mivel mindig abba a hibába esek, hogy több könyvet hozok el, mint amennyivel elbírok, elfeledkeztem róla. Később, mikor láttam, hogy már csak egy nap van hátra a határidőből, gondoltam, hogy bár kissé felületesen, de gyorsan elolvasom és vissza is viszem, hiszen nem egy hosszú műről van szó.
Hogy én mekkorát tévedtem! Ezt a könyvet nem lehet felületesen elolvasni… Pontosabban el lehet, csak nem érdemes… Így elmentem a könyvtárba és újra kivettem, mivel időközben le is járt.
Frenchie (mivel ez lett a francia nő beceneve Amerikában) gondolatai tanulságosak mindenkinek, főleg azoknak, akik önámításban élnek. Egy nő harca a kábítószerrel, önmagával, a szerelemmel, a bizonytalansággal és a fájdalommal szemben.
Ha találkoznék a főszereplővel, valószínűleg nem kedvelném, de ettől függetlenül a könyv remek és megérdemli az ötből ötöt. :))

Dióhéjban: 5/5