Tartalom: Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált
eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a
könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – egy
késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A
fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül
felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló
tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze
mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az
ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a
kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is
elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben
pedig a hullák egyre csak szaporodnak…
Vélemény: KIS SPOILER - Két vizsga között pont ez kellett most nekem!
:) Tetszett ez az apró ablak egy másik világba, korba (ami azért nem is
olyan távoli). Azt hittem, hogy Veron jóval többet fog nyomozni, de
bőven kárpótolt ezért a hiányosságért a felesége félrelépésétől
állandóan tartó, harcias kis kakas: Dujmovics Lázó kapitány. xD
Valahányszor a színre lépett, nagyot dobbant a szívem. :)
Ide nekem a következőt!^^
Ide nekem a következőt!^^
Vélemény a külsőről: Gyönyörű! Az Agave kiadó kitett magáért, vagy sokkal inkább a grafikus, de minden esetre: nagyon szép lett a borító. + Puhaborítás, amiért külön puszi jár. :D
Dióhéjban: 5/4,5 (picivel maradt csak le)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése