
Hounded - Üldöztetve és Hexed - Megátkozva
Szerző: Kevin Hearne [website]
Sorozat: A Vasdruida Krónikái #1 és #2
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013 és 2014
Oldalszám: 286 és 296
Műfaj: Urban Fantasy
Kulcsszavak: mitológia, varázslat, vámpírok, vérfarkasok, istenek
Fülszöveg (Hounded - Üldöztetve):
Atticus O’Sullivan, a druidák utolsó képviselője, békésen éldegél Arizonában, és egy ezoterikus könyvesboltot vezet. Szabadidejében pedig alakot vált, hogy ír farkaskutyájával vadászatra induljon. Szomszédjai és vásárlói abban a hiszemben élnek, hogy ez a helyes, tetovált, ír srác egy nappal sem több huszonegynél – pedig éppen huszonegy évszázada él a földön. Azt már ne is említsük, hogy energiáját a földből nyeri, éles nyelve van, és egy még élesebb varázskardja: Fragarach, a Válaszadó.
Csak az a probléma, hogy egy fölöttébb dühös kelta isten is szemet
vetett kardjára, és évszázadok óta üldözi. Ez a kitartó istenség Atticus
nyomára lelt, és barátunknak minden erejére – továbbá egy csábító
halálistennő segítségére, vámpír- és vérfarkas ügyvédeinek falkájára,
egy szexi csapos lányra (akinek fejét egy hindi boszorkány bérelte ki),
és egy adag régimódi, ír szerencsére – szüksége lesz, hogy szétrúgjon
néhány kelta ülepet, és megszabadítsa magát a gonosztól…
Fülszöveg (Hexed - Elátkozva):
Atticus O’Sullivant nem izgatják túlságosan a boszorkányok. Most mégis arra készül, hogy egy mindkét fél számára előnyős, kölcsönös megnemtámadási egyezményt írjon alá velük, amikor napjaink arizónai Tempéjének boszorkánynépessége hirtelen megnégyszereződik. Ám az új lányok nem csak gonoszak, de a második világháború alatt meglehetősen sötét szerepet töltöttek be a németek oldalán.
Miközben egy bukott angyal a helyi középiskola diákjaira vadászik, és a bakkhánsnők vegasi hordája a városba özönlik, hogy ott terjessze az őket jellemző halálos romlást, és egy veszélyesen szexi, kelta tűzistennő Atticus kegyeit keresi, hősünknek ki kell vennie részét a boszorkányüldözésből. De varázskardja, a szomszédjától kölcsönzött gránátvető, valamint vámpír ügyvédje segítségével Atticus készen áll rá, hogy megtisztítsa a várost, és megmutassa a boszorkányos fehérnépeknek, hogy rossz druidával kukoricáztak.
Imádom a mitológiát, és azokat az urban fantasykat, amikor modern köntösbe öltöztetik őket. Kiemelt kedvenceim a skandináv, a görög és a kelta mitikus istenek. Kevin Hearne-nek, és a kétezer-száz éves kelta druida-fenegyerekének köszönhetően pedig bepillantás nyerhetünk elsősorban az utóbbiak életébe. Fülszöveg (Hexed - Elátkozva):
Atticus O’Sullivant nem izgatják túlságosan a boszorkányok. Most mégis arra készül, hogy egy mindkét fél számára előnyős, kölcsönös megnemtámadási egyezményt írjon alá velük, amikor napjaink arizónai Tempéjének boszorkánynépessége hirtelen megnégyszereződik. Ám az új lányok nem csak gonoszak, de a második világháború alatt meglehetősen sötét szerepet töltöttek be a németek oldalán.
Miközben egy bukott angyal a helyi középiskola diákjaira vadászik, és a bakkhánsnők vegasi hordája a városba özönlik, hogy ott terjessze az őket jellemző halálos romlást, és egy veszélyesen szexi, kelta tűzistennő Atticus kegyeit keresi, hősünknek ki kell vennie részét a boszorkányüldözésből. De varázskardja, a szomszédjától kölcsönzött gránátvető, valamint vámpír ügyvédje segítségével Atticus készen áll rá, hogy megtisztítsa a várost, és megmutassa a boszorkányos fehérnépeknek, hogy rossz druidával kukoricáztak.
Ha valakinek nem lenne elég a pogány világ mindenhatóinak állandó felbukkanása és befolyása hősünk életére, az megnyugodhat, táncikálnak itt boszorkányok, vérfarkasok és vámpírok is szép számmal. Nem beszélve a főszereplőnk, Atticus ír farkaskutyájáról,Obenronról, akivel a férfi gondolatban képes kommunikálni - és akinek monológjai (főleg kolbászokról és uszkárháremekről) roppant szórakoztatóak.
A könyvfesztiválról sétált velem haza a sorozat első két része és azonnal befaltam őket. Egyre inkább azt hiszem, hogy be kéne fejeznem, hogy vörös pöttyös könyvekkel próbálkozom, mikor az arany pöttyös és sötét örvény kategóriák sokkal inkább bejöttek eddig. Volt itt minden: szépen kidolgozott harc és csatajelenetek, humor, krimiszál és mitológia dögivel. Imádtam.
Szó sem volt ostoba, nyafka, vagy picsogós karakterekről, se szerelmi háromszögről, se idegesítő kiválasztott/sebezhetetlen főszereplőkről. Helyette kaptunk vérpezsdítő kalandokat boszikkal, démonokkal, kelta istenekkel és istennőkkel, a világ mitológiai lényeivel karöltve. Csak remélni merem, hogy a jövőben még tovább tágul az író látóköre és, hogy azt ugyanilyen hitelességgel és fantáziával varázsolja Atticus köré.
Szurkolok, hogy a Könyvmolyképző minél hamarabb kiadja a következő részt (Könyvét?Áh.Kizárt). *keresztbe tett ujjak*




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése